Intézménymutató:
Allami Szabadalmi es Vedjegyhivatal /OSIM/ (Romania)
2009. február 27.
A Hargita megyei önkormányzat már kérte a „székely” márkanév-előtag levédését a Szabadalmi Hivatalban (OSIM), jelentette ki Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt háromszéki alelnöke, aki elmondta: felkeresték a Szabadalmi Hivatalt, hogy elkezdjék a Székelyföldi Termék márkanév levédésének ügyintézését, de kiderült, hogy a Hargita megyei önkormányzat már lefoglalta a „Székelyföld” és „székely” előtagokat. Gazda üdvözölte a Hargita megyei kezdeményezést. /Kovács Zsolt: Levédték a „székely” márkát. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2009. március 4.
Levédték a székely márkanevet a Román Találmányi és Védjegyhivatalnál. Egyelőre Kovászna és Hargita megye csatlakozott a székely márkanév levédésének kezdeményezéséhez. Maros megye is érdekelt. /Bágyi Bencze Jakab, Isán István Csongor: „Made in Székelyföld” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2009. április 24.
Varga Gábor kutató vegyészmérnök, Nagyvárad másként gondolkodó értelmiségi körének jelentős alakja, több kötetes szerző, drámaíró, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alapító tagja, majd elnöke, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal volt vezérigazgatója. Tizenegy évi bukaresti „száműzetés” után tért vissza Váradra – az új politikai hatalom leváltotta tisztségéből. Varga Gábor nagyváradi otthonában alakult meg 1989. december 25-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete. A nagyváradi értelmiség elitje az RMDSZ alapítói között volt. 1990. január 8-án az RMDSZ megkapta az egykori pártkabinet épületét. Varga Gábor később megtudta, hogy lakásán lehallgató készüléket helyeztek el, minden lépését figyelték. Lakása találkozóhelye volt a nagyváradi fiatalságnak, értelmiségieknek. Ami 1989 után következett, Varga Gábor életének legszebb periódusa volt. Közösségi összefogással talpra lehetett állítani az érdekvédelem városi, majd megyei szervezetét. Az alakuló RMDSZ vezetőségébe javasolt személyek: Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, továbbá Varga Gábor és Markó Béla. Váradnak is nagy kihívása volt az önálló magyar iskola megteremtése. Akkor a mostani Ady Gimnáziumban még ott volt a román tagozat. Szerencsére az akkori helyhatóság vezetői a korábbi pártiskolát átadták a román tagozat számára, így megalakulhatott az Ady Endre Középiskola. Országos szinten ez volt az első magyar iskola. Varga Gábor volt az RMDSZ Bihar megyei elnöke 1991 októberétől 1999 áprilisáig. Megalakultak a vidéki körzetek, a községi, helyi szervezetek. A kilencvenes évek közepén kezdődött Tőkés László tiszteletbeli elnök és Markó Béla szövetségi elnök közötti véleménykülönbségek kihangsúlyozódása. Varga Gábornak sokszor sikerült Tőkés László püspökkel mindent tisztáznia. A Varadinum-ünnepségeket közösen szervezte az RMDSZ a történelmi egyházakkal. 1992-ben a Szent László templom emléktábláját Tőkés Lászlóval együtt avatta föl Varga Gábor, s szemben ott állt Paskai László, Magyarország bíborosa. 1998. márciusában Takács Csaba akkori országos ügyvezető elnök felhívta Vargát azzal, hogy RMDSZ megkapta az országos szabadalmi hivatal vezetését, az Operatív Tanács úgy döntött, hogy ennek a hivatalnak a vezetését Varga Gábornak kell elvállalni. Varga heteken, hónapokon át vívódott, végül elvállalta. Megismerte a szellemi tulajdonvédelem világát. Ez az országos intézmény az államot megelőzve csatlakozott az Európai Unióhoz, 2003-ban. A hivatalban ő volt az egyedüli magyar. A kollégák mellé álltak. Most hazajött, várakozó állásponton van. Sajtó alá rendezi korábbi kutakodásainak termékét: a szellemi tulajdonvédelem erdélyi alakulásáról néhány adatot, illetve a szellemi tulajdonvédelem alapfogalmait tartalmazó kötete jelent meg magyarul. Tíz városra vonatkozó útijegyzet-esszékötete fog megjelenni. /Máté Zsófia: Visszatekintés a tornácküszöbről. Exkluzív interjú Varga Gáborral. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./
2009. szeptember 3.
A két székelyföldi védjegy bejegyzése (nemzetközi és bukaresti szinten) eddig csaknem hárommilliárd régi lej költséget jelentett a megyei tanácsoknak és a szakegyesületnek. Egyelőre még versengenek a márkák. „Több mint tíz termékcsoportra védtük le a székelyföldi védjegyet, amely mintegy húszezer eurós (846 millió régi lej) költséget jelentett az év elejétől kezdve. Azóta folyton új és új termékcsoportokat vásárolunk” – nyilatkozta Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi alelnöke. A Székelyföldi Termék Egyesület (SZTE) a bejegyzést a nemzetközi szabadalmi hivatalban bonyolította le. Az RMDSZ-es megyei tanácsok augusztus 21-én jegyeztek be egy hasonló jellegű védjegyet, Székely termék névvel, ezt a bukaresti Román Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM) hagyta jóvá. – Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök közölte, eddig összesen kétmilliárd régi lejt költöttek a projektre, 18 termékcsoportra foglalták le a nevet. Borboly hangsúlyozta, hogy szívesen együttműködnének Gazda Zoltánnal, a lényeg, hogy „ne legyen vita közöttük”. „Elég, ha egy ország megóvja, és a közösségi-nemzetközi védjegy nem érvényes” – mondta Varga Gábor, a Román Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM) volt elnöke. Szerinte a bukaresti határozat az érvényes, s a székelyföldi márkajelzés legitim képviselői a helyi megyei tanácsok. /Nagy Vajda Zsuzsa: Kié lesz a székely termék? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2009. november 19.
Már alakulnak a szakcsoportok, melyek a székely márka termékeinek bejegyeztetését végeznék – mondta el Antal István képviselő, iparjogász. „A bejegyzett Székelyföld márkanév – melyet Hargita és Kovászna megye közösen kezdeményezett – már le van téve a szabadalmi hivatalnál. Jelenleg térségenként hozzák létre azokat a szakcsoportokat, melyek feltérképezik, hogy konkrétan melyik székelyföldi termék alkalmas a név viselésére” – tájékoztatott Antal István. A két megye szintjén lesz egy tanács, mely ezt követően elbírálja, hogy mely áruféléket érdemes levédeni, és intézkedik erről, valamint a márkanév használatáról. /Totka László: „Csomagolják” a székely terméket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
